Fairy....most
Éjjeli videózás: a boldogság nyomában: http://videa.hu/videok/film-animacio/a-boldogsag-nyomaban-teljes-igaz-tortenet-sebezhetetlen-produkcio-LFnjeCfF04FYyIkE
Sikerült ismét sírnom. Nézem a filmet, és látom egy kicsit magam. Nem volt ennyire drámai, de lényegében pontosan tudok azonosulni a történettel.
Amikor jött a változás, és ezt ÉN akartam, akkor jött vele a lavina: törmelékkel, éles szilánkokkal, sebesen, letarolva teljesen. Egy, egy pillanat volt, amikor úgy éreztem, megsemmisülök, de sikerült mindig mosollyal néznem a fiaim szemébe. Tudták ők, hogy a mami szomorú, és fáradt, de hálásak voltak mindig is, hogy mindig volt egy kedves szavam, és mindig tudtam bohóckodni. Láttak sírni, és megtanulták, hogy sírni nem szégyen, és a fiúk is sírhatnak. Megtanultunk őszintének lenni egymással. Beavattam őket abba, amin átmentem, igaz, az ő nyelvükön, csak annyira, amennyire megérthetik.
Volt idő, amikor belém mart a fájdalom, és az önvád, hogy lehettem képes mindezt megtenni Velük, hiszen ők veszítenek a legtöbbet. Mert én akarok boldog lenni! Sokáig azt gondoltam, lehet, talán nem érdemlem meg a boldogságot. De nem. Igen. Jogom van a boldogsághoz, és boldog leszek. A fiam is erre kért: mami, ha te mosolyogsz, akkor én is boldog vagyok. A gyerekek határtalan erőt és szeretetet adnak, és hálás vagyok, hogy anya lehetek, és szerethetek és szeretnek.
Életem ezen rövid időszaka volt az életem kezdete. Ezer sebből véreztem, csontsoványra lefogytam, befordultam, majd kinyíltam, és végül elkezdtem önmagam lenni. Elindultam a boldogságom felé, és mindig, mindig éreztem legbelül, hogy jól teszem, amit teszek, és most, ott, akkor át kell lépnem a nehézségeket. Úgy éreztem magam - érdekes - mint egy mesebeli királylány, aki a szíve mélyén tudja, eljön az ő megmentése. Esetemben nem jött el a királyfi, állítólag jobb is volt idáig, mert csak rossz sült volna ki belőle, én magamat mentegettem, mentettem. És jöttek a csónakok, és én észrevettem, és amíg lehetett, eveztem a csónakokba, hol itt, hol ott, volt aki ment azóta, van, aki maradt. Így jó ez.
Ha van egy álmod, soha ne add fel! Tegyél érte! És ez így van. Még ahhoz is tenni kell, hogy boldogok lehessünk. Talán ez az egyik legnehezebb. Még nem vagyok boldog. Elégedett vagyok, de már kész arra, hogy boldog is lehessek, és boldoggá tehessem Őt, az én igaz és örök társamat.
