„Fairy, miért nem keltél még el?” Egyszer egy ilyen levél landolt az üzenetek között a Vonalon. Mindezt egy olyan férfi írta, aki soha nem hívott randevúra, viszont hetente többször is megnézte az adatlapomat. Miért nem kelek el? Mert még nem kopogott be az ajtómon az, akit megálmodtam magamnak.
Valamikor tavasszal elmentem egy jóshoz. Hülye p..csa, nyugodtan nevess ki, de az az igazság, hogy egy elkeseredett ember bármire képes. Még jóshoz is elmegy, ha másért nem, csak hogy hátha, esetleg kap valamilyen pozitív megerősítést, vagy reményt. Ki tudja.
No akkor, utána volt egy feladat, valójában több is, de most csak a pártalálás a lényeg. A feladat szerint le kellett írni egy papírra azokat a férfi tulajdonságokat, amiket nem szeretek, majd fel kellett hangosan mondani, elégetni, és lehúzni a retyin. Meg is tettem. Majd le kellett úgy szintén írni, hogy mire, milyen férfira vágynék. Ez már sokkal érdekesebb volt, mert miután leírtam, és visszaolvastam, csupa olyan tulajdonság sorjázott a szemem előtt, ami rám is jellemző. Emlékszel a dual páros bejegyzésre? Van azért ebben valami. Az ember a szíve mélyén azt keresi, aki hozzá illeszkedik, más, de ugyan abból az anyagból való.
A társkereső oldalakon ki kell ugye bár tölteni azokat a mezőket, vagy legalább is van rá lehetőség, amiben megadjuk a kívánt ember paramétereit.
Fizikum. Világ életemben a nálam magasabb, szőke, szőkés barna, kék-zöld szemű, lányos arcú férfiakra buktam. És a mai napig felcsillan a szemem, ha egy ilyen, számomra tündér arcú férfi az utamba akad. Mit tegyek, szeretem a szépet.
Viszont megfogadtam magamnak azt is, hogy most „kipróbálok” mindenfélét. Randevúztam ezek után még kopasz férfival is, és határozottan voltak jó tapasztalataim. Derékig érő hajú randi partner is akadt, de az már tényleg túlzás volt. Madge mindig azt mondja, ne legyenek elvárásaim, keressek mindenkiben valami szépet.
Időközben rájöttem, hogy már nem is fontos az a klasszikus „szépség”. Nem volt olyan férfi az elmúlt hosszú időszakban, aki a szépségével megfogott volna. Sőt. Aki után mentem volna, kifejezetten csúnyácska volt. Hát ebből is látszik, hogy az a bizonyos rezgés nem a külsőtől függ.
De milyen férfit is szeretnék? A napokban belefutottam ebbe a fotóba. Mondjuk a férfi is klasszul néz ki, de nem ő fogott meg, hanem az a szituáció.
Az már biztos, hogy nem akarok egy Savanyú Jóskát magamnak. Egyéniséget keresek, aki ha úgy adódik, áthullámzik velem egy óceánt is. Egy férfi, aki mer nagyon álmodni, és tesz is azért. Vagány, humoros, van öniróniája, okos, sármos, tudja, mitől döglik a légy, van stílusa. Akivel gondolkodás nélkül megtennék bármit, aki magával ragad, és elrepít egy olyan világba, ahol megszűnik minden korlát és akadály, ahol MI vagyunk, Ő és Én, harmóniában.
